8.fejezet: Szenvedélyek viharában (2. rész)

-Kérlek hagyjatok békén.- mondtam sírva.
Rohantam a parkoló felé, de mivel nem akartam kocsival menni ezért a suli melletti erdőbe futottam.

Egyre beljebb mentem már a sulit se láttam, de nem is baj.Előttem nem láttam semmit csak fákat.Nagyon furcsa érzésem volt. Olyan volt mintha a fák mondani akarnának valamit.Szép lassan kullogtam előre nem is nagyon néztem merre megyek, de egyszer csak  megpillantottam egy csodaszép tisztást.Szebbnél szebb virágok pompáztak különböző színekben. Nagyon megnyugtatott ez a látvány, de sajnos még mindig nem tudtam elfelejteni az előbbieket.Leültem a fűbe a gyönyörű lila virágok közé kicsit lenyugodni.Megtöröltem ázott szemeimet.Egy könnycsepp még kibuggyant szememből, végig gördült az arcomon és leesett egy fűszálra.Láttam, hogy a fűszál elkezd mozogni.

-Nyugi Lana.Csak képzelődsz.-mondtam magamnak.

De nem.Tényleg mozgott.Hirtelen felkaptam a kezem és a fűszál utána ment.Elkezdtem hadonászni minden felé a kezemmel és a  valami csoda folytán azt tette amit én akartam.Megpróbáltam kéz nélkül, úgyis sikerült.
Nem tudtam elképzelni mitől lehet ez az egész.Csak arra tudtam gondolni biztos összefügg a múltba látásommal.Még mindig próbálgattam az 'erőmet'.
-Ez lehetséges?- kérdeztem hangosan magamtól.Sokáig kísérleteztem még az erőmmel, mikor megelégeltem a fűszálat és egy fával próbálkoztam meg.
-Ha egy fűszállal megy akkor egy fával is megy.-mondtam.Erősen koncentráltam igaz nem nagyon tudtam, hogy is működik, de bejött.A fa azt tette amit én akartam.Ide-oda mozgott, szétnyílt, hullámzott, bármit amit elképzeltem megcsinált.Fantasztikus érzés volt irányítani a természetet.Bármivel próbáltam, földdel, virággal ugyanez történt.Olyan volt mintha hangokat hallottam volna.
-"A természet hangja"- mondtam magamba.Odamentem a fához és gyengéden megérintettem.Láttam mi történt eddig vele és éreztem mit érez most.Képek sora játszódott le bennem.Láttam mikor még csak egy kis fa volt, amikor belevágtak a törzsébe és amikor majdnem kiszáradt.Nagyon kedves fa volt, tudom ez furán hangzik, de mintha kommunikálnánk egymással.Sajnos egy hang zökkentett ki.
-Jön valaki-jelezte a föld.Megfordultam és Jakekel találtam szembe magam.Összegörnyedtem és elkezdtem sírni.Jake odafutott hozzám és átölelt. Nagyon jól esett forró érintése, és igazából hiányzott.
-Jake én....-dadogtam sírva.
-Shhhhh.....Nyugi nincs semmi baj. Éreztem, hogy van valami titkod.-mondta kedvesen.
-De Jake azt se tudom mi történik velem vagy, hogy miért vagyok képes ilyen dolgokra és ráadásul hogyan.mondtam sírva.
-Nyugi, majd én mindent elmesélek- mondta édesen -De ha már én tudom a te titkod akkor te is tudd meg az enyémet. - mondta és befutott a bokrok közé. Hirtelen egy hatalmas farkas lépett ki a fék sűrűje közül. Szemeim elkerekedtek és ijedten néztem az óriási farkast. Láttam valami nyugodtságot szemeiben.Megpróbáltam nyugodtnak tűnni. A kezeimet bundája felé nyújtottam. Ahogy megérintettem selymes bundáját megláttam Jaket ahogy átalakul valamivé, akkor láttam meg, hogy farkassá. Ő A FARKAS?!?!?!
-Te egy farkas vagy?!?!-kérdeztem meglepetten. Jake csak nyüszített egyet amit igennek vettem. Közelebb mentem hozzá, átöleltem és arcomat beletemettem puha bundájába és odasúgtam neki.
-Örülök, hogy elmondtad.-mondtam mosolyogva. Válaszul dörmölt egyet. 1 pillanat sem telt el, de Jake már ember formájában állt előttem. Egész teste meztelen volt. Én úgy elpirultam, mint még soha. Gyorsan elfordultam.
-1 pillanatot kérek.....-mondta Jake. Hallottam ahogy felvesz egy nadrágot."Akkor azért volt a farkas lábához kötve egy nadrág...!" Mire visszafordultam már rajta volt a nadrág ..... szerencsére!!! Még mindig tetőtől talpig vörös lehettem, mert Jake közelebb jött és megsimogatta az arcomat.
-Nyugi, még eleget fogsz látni...-mondta huncutul elmosolyodva.
-De...én...ööö....szóval.....-dadogtam. Még mindig ideges voltam.
-Ó, csak nem meglepődtél?!-vigyorgott.
-Én , ugyan nem, ....-hazudtam és próbáltam magabiztos lenni.
-De bizony...-cirógatta arcomat.
-Én már láttam, szóval nem volt  új ....-na ezen a hazugságon még én is meglepődtem. ÚÚ.., igazi kamugép lettem.
-Jólvan akkor, te kis érett nő...-majd közelebb húzott magához. Az arcomon éreztem bódító lehelletét, hallottam ahogy a szíve egyre hevesebben kezd verni. Teste az enyémhez simult, forró bőre épphogy nem égetett. Egyik keze a derekamon nyugodott, mintha nem akarna soha elengedi, másik kezével arcomat cirógatta, majd az államat megfogta, lassan felemelte és egy gyengéd csókot lehelt ajkaimra. Már elakarta venni édes száját a enyémről, de én nem akartam, ezért szenvedélyesen visszacsókoltam. Jake nem ellenkezett, sőt még jobban elkezdte kényeztetni ajkaimat. A derekamon lévő kezével még közelebb húzott magához és a másik kezét is odatette, én pedig a nyakába tettem mindkét kezem. Csak akkor hagytuk abba vad, szenvedélyes csókunkat ha levegőt kellett vennünk. Nagyon boldog voltam most, már a veszekedés sem érdekelt, csak Jaket akartam. Jake óvatosan felemelt a talajról, a lábaimat a dereka körül átkulcsoltam. A szoknyám fentebb csúszott, mint eddig volt. Farkasom lassan leereszkedett a földre velem, gyengéden fölém hajolt és úgy élveztük egymás "társaságát". Jake a fölsőmet gyűrte egyre feljebb, mikor észbekaptam, hogy mit is akarunk mi csinálni.

**********************************

Nagyon sajnálom, hogy késtem, és sajnálom, hogy ilyen rövid lett. A kövi hosszabb lesz;)
Remélem tetszett ez a rész:P Bevallom nekem ez az egyik kedvencem:P
Szükségem lesz 5 komira, hogy hozhassam a következőt.
Ha megvan az 5 komi már azon a napon vagy másnap felteszem a kövit:D
Köszönöm, hogy olvassátok a sztorimat:)
Puszii:Lana